Témák
Játéklemélet
A játékelmélet a matematikában és a társadalomtudományokban kidolgozott elmélet, amelyet a játékok és stratégiák elemzésére használnak. Azonban az elmúlt évtizedekben a játékelmélet alkalmazása és jelentősége kiterjedt a fizikai tudományokra is, különösen a sztatikus és dinamikus rendszerek, a fizika és az evolúciós biológia területén.
Hálózattudomány
A hálózattudomány (network science) a komplex hálózatok kutatásával foglalkozó interdiszciplináris tudományág, amely matematika, fizika, számítástudomány, társadalomtudományok és más területek módszereit használja fel a hálózatok elemzésére és megértésére. A hálózatok olyan struktúrák, amelyeket csomópontok és azok közötti kapcsolatok alkotnak.
Káoszelmélet
A káoszelmélet olyan tudományág, amely a látszólag véletlenszerű és rendszertelen viselkedés jelenségét, annak létrejöttét, és dinamikáját tanulmányozza olyan rendszerekben, amelyek matematikai szempontból determinisztikusak, vagyis elméletileg pontosan meghatározhatóak lennének, ha minden paraméterük és kezdeti feltételük ismert lenne. A káoszelmélet célja a látszólagos rendetlenség és a véletlenszerű viselkedés mögötti mintázatok és struktúrák azonosítása. A káoszelmélet kiterjed a matematikától a fizikán, a biológián, a gazdaságtanon, a meteorológián, a számítástudományon és más tudományterületeken való alkalmazásra is.
Sziknronizáció
A szinkronizáció a rendszerek időbeli együttmozgását és koordinációját tanulmányozza. Ez a fogalom számos különböző tudományterületen jelen van, például fizikában, matematikában, informatikában, biológiában, társadalomtudományokban és mérnöki területeken is. A szinkronizáció lehet egyszerű időzített mozgások koordinációja vagy bonyolultabb rendszerek összehangolódása.
